A nyereg előre és hátra kb 10-10 mm-t állítható, ez speciális nyeregcsővel még kb 20-25 mm-rel megnövelhető.
A nyereg előre, vagy hátra állításával kevesen foglalkoznak, holott három fontos dolgot befolyásol:
- Hatása van a kerékpár súlypontjának elhelyezkedésére, ezáltal a kerékpár kezelhetőségére, kanyarodási tulajdonságaira – főleg nagyobb sebességnél
- Hatása van arra, hogy a vállunkat, a karunkat, a csuklónkat mekkora terhelés éri. Sok esetben a zsibbadó kézfej mögött egy rosszul beállított nyeregpozíció van.
- Hatása van arra, hogy a combizmaink közül melyiket mekkora terhelés éri.
Tehát a nyereg előre-hátra pozíciójával foglalkozni kell, azt pontosan be kell állítani.
A beállításra létezik egy „függőón” szabály, amit széleskörben használnak, elterjedt az interneten is. Erről azt érdemes tudni, hogy maga a szabály sincs pontosan meghatározva ÉS semmilyen tudományos alapja nincs. Maga a szabály úgy szól, hogy a térdnek a pedál legelőrébb eső pontján (a hajtás oldaláról nézve a 3 óra állásban) pontosan a pedál tengelye fölött kell lennie. Ezt úgy mérik ki, hogy a térdhez egy függőót tesznek (innen a neve) és a zsinórnak a pedál tengelyénél kell lennie. Túl azon, hogy ennek nincs tudományos magyarázata, az sem világos a szabálynál, hogy a függőónt a térd melyik részéhez kell illeszteni. A legtöbb internetes ábrázoláson ez a térdkalácsnál jelenik meg. De miért pont a térdkalács lenne a jó pozíció? Ha már ilyen pozíciót keresünk, akkor biomechanikai értelemben a térd fordulópontja lenne erre a legalkalmasabb.
Tehát hagyjuk ezt a szabályt és figyeljünk inkább arra, amit a nyereg előre-hátra pozíciója valójában befolyásol: az előre-hátra egyensúlyunkat a kerékpáron.
A szükséges eszközök:
- Indoor-trainer, ami lehetővé teszi, hogy egyhelyben állva is tekerni lehessen a kerékpárt
- Egy szerszám a nyereg pozíciójának állításához
A beállítás folyamata rendkívül egyszerű: A kerékpáros felül a kerékpárra és olyan maximális erőfeszítéssel tekeri azt, amit akár 1 órán keresztül is képes leadni (ez az u.n. FTP). A nyereg akkor van jól beállítva, ha a kerékpárosunk tekerés közben a kormányt lassan és egyszerre el tudja engedni és közben meg tudja tartani a felsőtestének pozícióját különösebb erőfeszítés nélkül és anélkül, hogy a kormány elengedésének pillanatában a pedálfordulat hirtelen jelentősen megnövekedne. Ez valójában azt jelenti, hogy a kerékpáros a felsőtestét nem elsősorban a karjaival tartja meg.
Van egy másik beállítási módszer is: Egyensúlyozzunk úgy a pedálon, hogy az egyik pedál 3, a másik 9 óránál van, nem fogjuk a kormányt és kb 5-10 cm-re elemelkedünk a nyeregtől. Ebből az egyensúlyi helyzetből függőlegesen üljünk vissza a nyeregre (fontos a függőleges mozgás). Ahová visszaülünk, ott kell lennie a nyeregnek, mert ott leszünk egyensúlyi helyzetben a kerékpáron.
Javaslom, hogy az egyik módszert használjuk beállításra, a másikat ellenőrzésre. Én így csinálom.
Fontos: a nyereg előre, vagy hátra mozgatásával megváltozik a nyereg és a pedálok távolsága, tehát a nyereg magasságán is állítani kell. Ha a nyerget 10 mm-re hátrébb helyezem, akkor a nyerget kb 3 mm-re lejjebb kell állítani (ez a geometriából adódik, ki lehet pontosabban is számítani, de nem érdemes).
Egy másik fontos pont: Minden nyereg gyártója bejelöli azt, hogy a nyereg befogási szárain meddig biztonságos a befogási pontot mozgatni. SOHA ne lépjük ezt túl! Egyébként azt is jó tudni, hogy az extrém befogási pozícióknál a nyereg tulajdonságai is megváltoznak.
És végezetül: a nyereg előre-hátra mozgatása nem lehet megoldás arra, ha rossz a kerékpár váz mérete, vagyis ne húzzuk előre a nyerget azért, mert a váz túl nagy. A túl nagy vázat kis mértékben korrigálhatjuk a kormányszár hosszával, de ennek is megvannak a határai, hiszen ezzel a kerékpár kormányzási tulajdonságait befolyásoljuk. (Ugyanez igaz fordítva a túl kicsi váz esetén is.) Sajnos a rossz méretű vázat csak egy jó méretű vázra való cserével lehet igazán megoldani. Ezért is fontos az, hogy tisztában legyünk a vásárlás előtt azzal, hogy mekkora kerékpárra van szükségünk. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy az 56-os, vagy L-es méret nem minden gyártónál, sőt gyártón belül nem minden típusnál ugyanazt a valós méretet jelenti (mint ahogy az egyszerű utcai cipőknél is a 42-es méret nem minden márkánál ugyanakkora).
Azt megfigyelhetjük, hogy az időfutam kerékpárokon a nyereg nagyon elöl van, szinte a hajtótengely fölött. Érdemes azonban azt figyelembe venni, hogy az időfutam kerékpárokat rövid ideig tartó versenyekre tervezték, rendszerint sík, vagy lankás utakra és a versenyzőknek fontosabb a jó aerodinamikai pozíció, mint a saját kényelmük, vagy egészségük. Ne ezt tekintsünk példának, hacsak nem időfutam kerékpárt építünk!