A kerekek kérdése egy igazi dzsungel az országúti kerékpáros számára. Ezért az, hogy neked, kedves olvasó, pontosan milyen kerék kell, ez a cikk nem fog választ adni, de talán segít megérteni a kérdés komplexitását és ezáltal felvértez arra, hogy a megfelelő kérdéseket fel tudd tenni magadnak. Jó válaszokat csak jó kérdésekre kapunk.
Az első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak az, hogy mi a cél, azaz jellemzően milyen úton, milyen társaságban és milyen céllal akarok/szoktam kerékpározni. A másik fontos kérdés az, hogy mennyit akarok/tudok költeni a kerekekre.
A kerékpár már önmagában meghatározó tényező:
- Felni fékes, vagy tárcsafékes a kerékpár?
- Gyorszáras kerékrögzítésű a kerékpárunk, vagy átütőtengelyes? (Ha tárcsafékes, akkor jó eséllyel átütőszáras, de ez sem egy szabály.)
Ez a két válasz már önmagában csökkenti a lehetőségeinket.
De szűkítsünk tovább!
A következő logikus kérdés az elkölthető pénzösszeg. 1.000 euro alatt jobb, ha alumínium felnik között keresgélünk. Felette már érdemes a carbon felnis kerekeket is nézegetni.
Itt jöhetnek igazán képbe a céljaink és igényeink.
Ha hegyet akarunk mászni, akkor a kerekek súlya kritikus tényező lesz, viszont a kisebb sebesség miatt az aerodinamika háttérbe szorul. A hegymászó kerekek felnije alacsonyabb profilú, súlyuk ezért (is) könnyebb. Ezeknél a kerekeknél a gumi szélesség / felni szélesség arány nem annyira lényeges.
Ha jellemzően sík terepen (a dimbes-dombos táj is sík terepnek számít ) kerékpározunk akkor aerodinamika fontos tényező lesz és akkor képbe jön az, hogy milyen széles gumival akarunk menni. Ez egy újabb kérdéskört nyit meg: a gumi szélesség kérdését. Mielőtt azonban erre rátérünk érdemes megnézni, hogy a kerékpárunk milyen széles gumikat képes befogadni. Az újabb vázak már 28-30 mm széles gumikat is elfogadnak, a régebbi modellek inkább csak 25 mm-est.
A régi (2010 előtti) nézet az volt, hogy minél vékonyabb és minél keményebb a gumi, annál jobb. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Erről írtam az „A guminyomás” c. írásomban.
De miért lényeges a kerékválasztás szempontjából a gumi szélessége? Azért, mert aerodinamikai szempontból az az ideális, ha a gumi 5%-kal szélesebb, mint a felni. Tehát, ha 28 mm széles gumikkal akarunk menni (nem nagyon látok okot arra, hogy miért ne akarnánk 28-ast, ha megtehetjük), akkor kb 26,5 mm széles felnire van szükségünk. Ha mindenképpen 25 mm-es gumit szeretnénk, vagy csak ilyen fér el a kerékpárunkon, akkor 23,8 mm körüli szélességű felnit válasszunk. (Ez természetesen a felni külső szélességét jelenti)
És akkor jön az a kérdés, hogy milyen típusú gumit szeretnénk használni:
- Kevlárperemes
- Tubeless
- Tubular
Persze vannak olyan felnik, amik ezek közül két megoldást is támogatnak, de az általános az, hogy a felnit valamilyen gumi típusra készítik. És ha tubeless a kiválaszott, akkor dönthetünk peremes tubeless és perem nélküli tubeless felnik mellett.
És ha ez még mind nem elég, akkor egy újabb dimenziót jelent, hogy a tubeless gumik és felnik nincsenek szabványosítva. Ezért nem minden tubeless gumi jó minden tubeless felnire. Érdemes a gumi gyártójánál érdeklődni, hogy a terméküket az adott felninkre ajánlják-e.
Végül beszéljünk egy kicsit az aerodinamikáról! Az első kerék aerodinamikai tulajdonságai különösen fontosak, hiszen az első kerék még „tiszta” levegőben halad. A hátsó kerék aerodinamikája kevésbé fontos, bár azzal, hogy a kerékpárok egyre aerodinamikusabb kialakításúak, egyre „tisztább” légáramlat éri a hátsó kereket is, ezzel nő a hátsó kerék ilyen szerepe is. Viszont az aerodinamikának ára van. Súllyal és pénzzel fizetünk érte és ezzel visszakanyarodunk a célunk és a költségvetésünk kérdésére.
Az aerodinamikát tekintve nem csak a felni magassága és formája a kérdés, hanem a küllők alakja is és a már korábban említett gumi/felni arány is.
És, ha már a felni magassága szóba jött: A magas felni extra súly és pénz. Emellett biztonsági kérdés is. Szélcsendes időben és szembe/hátszélben nincs ilyen problémánk, de erős oldalszélben a magas felni biztonsági kockázatot jelent nagyobb sebességnél, főleg az első kerék esetében, hiszen az oldalszél cibálni fogja a kereket.
És egy utolsó ellenőrzési pont: bizonyosodjunk meg arról, hogy a hátsó kerék befogadja-e azt a rendszert, ami a kerékpárunkon van. A Shimano és Sram rendszerek átjárhatók, de a Campagnolo rendszer már különbözik.
A kerék kiválasztása tehát nem egy egyszerű feladat, de nem lehetetlen küldetés. Érdemes vele foglalkozni, mert a kerekek forognak, aerodinamikai tulajdonságai vannak és nem utolsósorban legtöbbször nagyobb az összsúlyuk, mint a kerékpár vázának súlya. Ennek az írásnak nem volt célja válaszokat adni, de remélem sikerült megmutatnom, hogy a kerék kiválasztásának egy nagyon átgondolt folyamatnak kell lennie.